2014. szeptember 21., vasárnap

Diósgyőri Vár





Csipkerózsika álmából felébredt a Diósgyőri Vár.
Nagyon szép lett, bár nekem jobban tetszett felújítás előtt.
Hogy miért? . .  . . mert számomra elveszítette a varázsát !
Ma hoztam nektek egy pár fotót a felújított Diósgyőri Várról.
Fogadjátok szeretettel és ha kedvet kaptok , hogy élőben is megcsodáljátok, akkor gyertek el hozzánk Miskolcra és töltsetek el egy szép napot, vagy hétvégét a városunkban.




































































































Diósgyőri Vár, rövid története :

Honfoglalás-kori földvár
A Szinva-patak völgyében elterülő, szürkésfehér mészkőből álló szikladombra épült földvárat  első ízben Anonymus említi: „…Ezután a vezér (Árpád) és fő emberei átkeltek a Sajó folyón…és a Hejő vize mellett vertek tábort…A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek (Geuru, ejtsd: gyeürü) mondanak” (Pais Dezső fordítása)  

IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének adományozta a várat azzal a feltétellel, hogy korszerű erődítménnyé alakítsa. Ernye bán az 1260-70-es években építette át a vadban gazdag bükki erdő szélén fekvő, gyenge földvárat fejedelmi fényű, kőből épült várpalotává.

Virágzó középkor
Nagy Lajos, a lovagkirály (1342-82) 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet Ambrus mester irányításával pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastéllyá építtetett ki. A magányosan kiemelkedő, szikladombon álló várkastély képe valóban lenyűgöző lehetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal, valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt. Buda, Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőr királyi székhelyként akkoriban vált jelentőssé, miután Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. A várkastély évente több hónapon át Lajos király és anyja, Lokietek Erzsébet kedven tartózkodási helyeként, udvartartásaként szolgált.

A bükki vadászatok fénykora szintén erre az időszakra tehető. Nagy Lajos idejében szarvas, őz és vaddisznó mellett bölény is élt a bükki rengetegben. A lengyel követek diósgyőri tartózkodása alatt 500 nyúl, 200 őz, 60 szarvas és 2000 fogoly került a konyhára. Ebben az időszakban egyébként 120 vadász, 40 sólymász, 200 íjász és 60 pecér (kutyavezető) segítette a fényűző udvartartás ellátását.

Királynék jegyajándéka
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné – köztük Mátyás felesége, Beatrix – jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát a „királynék jegyruhája”-ként. Mátyás király idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusában történő díszítése. Ennek ékes tárgyi bizonyítéka Giovanni Dalmatának, a király kiváló szobrászának „diósgyőri Madonna” néven ismert, fehér márványból készült oltár reliefje, valamint számtalan, reneszánsz stílusban faragott kőtöredék és mázas kályhacsempe. Utolsóként Mária királyné, a mohácsi csata után a Csele-patakba veszett II. Lajos (1516-26) felesége volt királynéi birtokosa a várnak.

Petőfi Sándor: Alkony
A XIX. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutatnak, a táj csodálatos szépsége azonban mit sem változott. A diósgyőri naplemente ihlette a tornyok alatt megpihenő Petőfi Sándort „Alkony” c. verse megírására.

Szöveg forrása : A Diósgyőri Vár honlapja



Diósgyőri Várról készített képeim a felújítás előtt :















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...