2017. augusztus 9., szerda

Rákóczi vár / Szerencs


A XVI. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. 
Története elválaszthatatlan a város múltjától. Az Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó kis középkori eredetű Szerencs falut és bencés apátságát - utóbbinak topográfiai helyzete nem teljesen tisztázott - 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány. A hegy lábát körülölelő mocsár egyik kiemelkedésén építtette fel reneszánsz castellumát, felhasználva az apátság román és gótikus kőanyagának egy részét. A hangulatos, tavakkal és hidakkal ékesített park közepén található várban jelenleg a Zempléni Múzeum gyűjteménye található. Az épület másik részében egy turistaszálló várja a vendégeket.

2017. augusztus 26 án 10. alkalommal rendezi meg a város a csokoládé fesztivált aminek a vár ad otthont. Mi már többször ellátogattunk a csokoládé fesztiválra,de őszintén be kell vallanom nektek,hogy engem igazán egyszer sem varázsolt el. A rendezvények miatt egyszer sem tudtam készíteni használható fotókat a várról. Most viszont,semmilyen rendezvény nem volt, ezért a várat a nyugalom ölelte át. Gyönyörűen sütött a nap és én végre tudtam készíteni róla egy pár fotót,amit most meg is mutatok nektek. 






A vár története:

Az Árpád-házi uralkodók idején a Bogát-Radvány nemzetség tagjai bencés apátságot alapítottak Szerencsen, hogy az elhunyt előkelőiket méltó módon temethessék el. Az egyházi szerepkörnek a 16. században vetett véget a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd párthívei között zajló belháború. Az egykori adatok szerint 1556-ban a János király táborához tartozó Németi Ferenc tokaji várnagy erőszakkal megszállta és kiűzte falai közül a szerzeteseket, majd sietve megerődítette, katonaságot hagyva benne.

Az ellentábor válasza két esztendő múltán érkezett meg, de a szerencsi vitézek váratlan rohamukkal szétszórták a felvonuló osztrák zsoldosokat. Hogy elférjen a teljes helyőrség, rövidesen kibővítették fából és földből készített külső palánkfallal - a Huszárvárral -, ahol a könnyűlovasságot helyezték el a raktárakkal egyetemben. Így már egy korabeli zsoldlista szerint száz gyalogos, száz lovas állomásozhatott a szerencsi erősségben.
A várat az ország középső vidékét tartósan megszálló törökök folyamatos rablótámadásai is fenyegették. Korabeli feljegyzés szerint például 1558-ban a Sajó folyó menti Kaza községnél csaptak le a füleki bég fosztogató katonaságára. A következő esztendőben viszont magukat kellett megvédeniük, mivel Habsburg zsoldosok vonultak fel a mocsaras területen emelkedő, mély vizesárokkal védelmezett szerencsi végvár ellen. A védők szerencséjére azonban rövidesen befutott Németi Ferenc tokaji felmentő csapatai élén, akik váratlan támadásukkal teljesen szétverték a táborhelyükön éppen vigadozó-mulató zsoldosokat. Végül a hadászatilag sokkal jelentősebb Tokaj várának bevétele után tudta 1565-ben elfoglalni Habsburg Ferdinánd király serege, amikor közeledtük hírére a megrémült helyőrsége kardcsapás nélkül feladta posztját.
1583-ban került magántulajdonba, amikor Habsburg Miksa minden hozzá tartozó jobbágyfaluval és jövedelemmel együtt 9160 aranyforintért elzálogosította Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitánynak, aki később végleges birtokadományt szerzett rá. A Rákóczi família vagyonát megalapozó főnemest halála után 1609-ben a szerencsi református templomban temették el. Egy 1635-ös várbeli összeírás szerint a szerencsi helyőrség fegyverházában 50 puskát és 11 kisebb űrméretű löveget tároltak. (Figyelemreméltó, hogy a külsővárban 20 pávát és 5 hattyút is tartottak.)
1644-ben közelítették meg ismét ellenséges hadak, amikor Esterházy Miklós nádorispán katonasága szállta meg a végvárat, amit a megrémült tiszttartója az első szóra feladott. A korabeli feljegyzések szerint a bevonuló királyi zsoldosok feltörték a borospincéket, az élelmiszert mind elrabolták, néhány zabolátlan, részeg zsoldos még a szerencsi református templomba is betört, ahol feldúlták Rákóczi Zsigmond fejedelem szarkofágját is. A holttestet kiforgatták a helyéről és kirabolták. Rövidesen azonban az ellentámadásba lendülő erdélyi katonák ismét visszafoglalták, az áruló tiszttartót, pedig fejjel lefelé akasztották fel a külsővár kapujára. 1670-ben a Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásaként falai közé osztrák katonaság vonult be.
A törökökkel szövetséges Thököly Imre kurucai kardcsapás nélkül vették birtokukba a stratégiai szempontból már elavult végvárat, aminek a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején sem volt már hadi szerepe. Az 1711-es szatmári békekötés után a "nagyságos fejedelemtől" elkobozták a fele részét, mivel az uradalom másik fele továbbra is a nővérét, Rákóczi Juliannát illette meg, aki férje, gróf Aspremont császári generális révén a Habsburg-ház híve maradt. A továbbiakban különböző főúri családok lakták, akik ízlésüknek megfelelően nagymértékben átalakították és középkori védőműveitől megfosztották a várat.
A második világháború után az épülettömböt gazdasági célokra használták, ennek a méltatlan állapotnak az 1960-as években kezdődött régészeti kutatások és helyreállítások vetettek véget, hogy napjainkra Szerencs városának kulturális központja, a Zempléni Múzeumot és a Huszárvár Szállodát fogadja be történelmi falai közé.





















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...