2017. szeptember 14., csütörtök

Olasz Carbonara




Római kirándulásunk során több helyi olasz ételt megkóstoltunk. Az olasz pizza készítését már több receptben megosztottam. A pizzánál fontos hogy a tészta mindig dupla nullás lisztből készüljön és csak vizet sót és egy kevés olivaolajat adjunk hozzá. Nem dagasztjuk csak szép fényesre gyúrjuk a tésztát és ezután 10 percig kelesztjük,majd vékonyra kinyújtjuk és máris megpakolhatjuk nekünk tetsző alapanyagokkal. Akkor lesz tökéletes ha forró kemencébe sütjük. 

Másik helyi ételük a carbonara. Soha nem készítettem még ezért elkezdtem kutakodni hogyan is készítik az eredeti carbonarat. Meglepődtem a recept hallatán hogy mennyire egyszerűnek tűnik. Aztán kiderült hogy nem is olyan egyszerű. Fontos alapanyaga a tojás amit úgy kell hozzákeverni a tésztához hogy krémes szószt alkosson a tészta körül. Ezt a szószt úgy kapjuk meg hogy először alaposan felverjük a tojásokat,majd a szalonnát átsütjük egy hideg serpenyőben és a tészta főző vízéből adunk hozzá egy keveset. Ezzel elkezdjük főzni. Ilyenkor ki fő a keményítő a vízből és sűrű szószt alkot a szalonnák körül,és itt jön a titok. Azonnal kikapcsoljuk alatta a gázt és langyosra kihűtjük, szinte majdnem hidegre! Ekkor már bátran ráönthetjük a felvert tojást és gyors mozdulattal elkezdjük keverni.  Így kapjuk meg krémes szószt amihez azonnal hozzákeverjük a forró lobogó vízből kivett tésztát.Nagyon fontos hogy lehűljön a szalonnás szószunk mert különben rántottát kapunk ha melegen keverjük hozzá a tojást! Egy másik fonos dolog a tészta főzése. Mint minden olasz tésztánál itt is a főzési idő kb. 5-8 perc, és amikor leszűrjük nem öblítjük le hideg vízzel,hanem azonnal hozzá keverjük a szószhoz. Én álltalában mindig eredeti olasz tésztát használok ,most is vettem egy pár csomaggal és ebből készítettem el a carbonarat, de felmerülhet a kérdés hogy az itthon árusított tészták közül melyik lehet a recepthez a legmegfelelőbb.   A közismert olasz scéf  Gianni szerint: Nem szabad tojásos tésztafajtát választani hozzá. Inkább a durumlisztből készült száraztészta bírja el a szószt, ami formáját tekintve lehet spagetti, rigatoni, vagy az itthon kevésbé ismert keréktészta, a ruote. Remélem kedvet csináltam a carbonára elkészítéséhez és sokan kipróbáljátok a receptet. Sok síkert kívánok hozzá!


Hozzávalók 2 személyre:
25 dkg carbonara tészta
20 dkg füstölt húsos szalonna
3 db tojás
só, őrölt fekete bors,reszelt parmezán sajt


Elkészítése:
Első lépésbe forraljunk vizet egy nagyobb fazékban,és egy másik edénybe verjük fel a tojásokat.
Vágjuk nagyobb szeletekre a húsos szalonnát.és egy  hideg teflonos serpenyőben süssük meg.




Közben ha felforrt a víz rakjuk bele a carbonara tésztát.
Amikor a szalonnák oldalait már szép pirosra megsütöttük,hintsük meg  őrölt borssal és  adjunk hozzá a tészta főző vízéből egy nagyobb merőkanálnyit. Addig forraljuk amíg a vízből ki nem fő a keményítő és szép sűrű szószt nem kapunk. 




Ekkor kikapcsoljuk a gázt alatta és hagyjuk hogy langyosra kihűljön,és csak ezután keverjük hozzá az előzőleg felvert tojásokat.




Időközben kb 6 perc alatt a tésztánk is megfőtt. Szűrjük le és forrón keverjük a szószos szalonnákhoz 






Tálaljuk és reszelt parmezán sajttal kínáljuk.
Mindig csak annyi adagot készítsünk amit azonnal el is fogyasztunk,mert a tojás miatt nem tárolható!









Carbonara története:
A carbonara születéséről alapvetően kétféle történet él. Tény, hogy 1930-ig nem esik szó erről a szószról egy receptkönyvben sem. Az egyik vélekedés szerint a carbonara 1944-ben született. 
A legenda szerint, amikor az amerikaiak felszabadították Rómát, az olaszok kitalálták ezt az ételt, hogy ezzel ünnepeljék az amerikai katonákat. Összerakták azt a két alapanyagot, amely egy amerikai reggeli kötelező eleme: a tojást és a bacont. A legenda születését rengeteg vita övezi. Mások szerint ugyanis mindez azért nem lehetséges, mert a recept nem is Róma városában született, sokkal inkább Abruzzo és Lazio tartomány határán. Alapja a cacio e uovo étel, amely pecorino (más néven cacio) sajtot és tojást (uovo) tartalmazott. Ezen felfogás hívei úgy tartják, hogy a cabonara az Abruzzói-Appenninekben született és elsősorban azok étele volt, akik a hegyekbe jártak fel fáért a szénkitermeléshez. Innen eredhet a neve is.

2 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...