2016. július 7., csütörtök

Tóalmási Andrássy Kastélyban jártunk



JÚNIUsi nyaralásunk során három kastélyt látogattunk meg.

A Tóalmási Adrássy kastélyt, a Turai kastélyt és végül, Bécsbe utaztunk hogy KÍVÜL belül megnézzük a  hires Schönbrunn Sissi kastélyt.

Ebben a bejegyzésben a Tóalmási kastély rövid történetét szeretném veletek megosztani,és kedvcsinálóként hoztam nektek egy pár ott készült fotót. Sajnos a kastély szobái nem látogathatóak ,de ennek ELLENÉRE is érdemes megnézni ha arra jártok.
























ANDRÁSSY-KASTÉLY rövid története 

Az Andrássy-kastély Tóalmáson, Pest megyében található.Prónay Gábor már 1737 előtt számos cserép tetejű gazdasági épületet és lakóházat építtetett a faluban, özvegye, Róth Éva pedig a falu északnyugati részén lévő dombocskán emeletes kastélyt építtetett. (Ma öreg kastély néven ismert, magántulajdonban van, romos állapotú.) A kastély lakója a 19. század elején báró Prónay Sándor, aki a kastélytól délnyugatra, létrehozta a Bócz kertnek nevezett parkot, 60 hold területen, amely akkoriban Pest vármegye egy legszebb parkjának számított. A kertet tavak, fürdőház és emlékkövek díszítették. A honfoglalás ezeréves évfordulójára, a Milleniumra Warmann Renáta, Ybl Lajos tervei alapján, 1894 és1895 között 50 szobás, fényűző, barokk stílusú kastélyt építtetett a Bócz kertben. A kastélyban az előcsarnokot íves kétkarú falépcső díszíti, amely a párizsi Opera lépcsőjének másolata. A kastélyhoz - egykor divatos fémszerkezetű - üvegház csatlakozik. Az elhanyagolt kertet pedig angol parkká alakíttatta. A 20. század első felétől a második világháborúig az Andrássy családbirtokában volt, akik a csíkszentkirályi, krasznahorkai és pesti paloták mellett nyaralásra és vadászatok alkalmával használták A háború után államosították, berendezése eltűnt, az épületet megrongálták. Majd a SZOT kezelésébe került, ekkor gyermeküdülőként használták. 1989-től a WOL Élet Szava Magyarország Alapítvány tulajdonában került. A 29,5 hektáros parkja napjainkban is értékes növények lakhelye. A parkban neoreneszánsz víztorony (romos állapotú) emelkedik, amely érdekes ipartörténeti emlék. Az idős fáiról nevezetes kastélypark a nyolcvanas évek óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély melletti bal oldali földúton tovább haladva a Beretvás-kúria romos épülete áll. A főúton haladva balra termálstrand és kemping látható, szemben pedig a Római Katolikus Templom. Forrás: Wikipedia
További érdekessége :
A tizedes meg a többiek 1965-ben bemutatott magyar fekete-fehér filmvígjáték, Keleti Márton rendezésében. A forgatókönyvet Dobozy Imre írta. A világháborút hősiesnek ábrázoló sok szovjet (és amerikai) „háborús hőseposz” után felüdülést jelentett egy olyan film, ahol a főhősök csetlő-botló kisemberek („Mi még megadni sem tudjuk magunkat”), akik nevetni is tudnak a háború okozta visszásságokon, és akiknek még a hősiessége is hiábavaló („Ide lőjetek” amikor a tehenekkel találkoznak). A filmben elhangzó „Az oroszok már a spájzban vannak!””Dokument jeszty!” és „Grísa, azt a jó moszkvai nénikédet” mondatok azóta szállóigévé váltak. A film érdekessége, hogy az apró, egy-két mondatos szerepeket is a kor legismertebb színészei játszották, például Gobbi HildaHorváth GyulaFülöp ZsigmondGyimesi Pálma stb.

Keleti Márton alkotása elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját, 1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé (Budapesti tizenkettő), 2012-ben pedig bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé is.
Forrás:Wikipedia

A film ezen a linken megnézhető!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...